2013. augusztus 1., csütörtök

HANSEL & GRETEL - BOSZORKÁNYVADÁSZOK



Végre valahára gondoltam egyet, és leültem a gép elé, no, megnézek egy filmet. Már korábban kiszúrtam magamnak a Boszorkányvadászokat. Időm is volt, energiám is, a szemem sem fájt. Hát... agysejtbomlasztónak meg teszi, ha valaki nem a piára esküszik. És ha már felvettem a filmek oldalt a blogomra... mért ne firkantsak róla pár gondolatnyit. 

Az amerikai filmesek elől nem menekülhetett a nálunk Jancsi és Juliska címen futó Grimm mese sem. Sajnos. A történetet gondolom mindenki ismeri, nem fáradnék a lepötyögésével. Amit ennél a filmnél láthatunk, az sok évvel a történtek után játszódik. 
A két árva, Jancsi (Jeremy Renner) és Juliska (Gemma Arterton) felnőtt, megalapították a kétszemélyes boszi-kommandót és lelkesen hajkurásszák – likvidálási szándékkal – a bizarr, sötét-mágikus lényeket. Persze van jó és van rossz boszi is, hőseink csak később képesek különbséget tenni köztük. Az utóbbi megtestesülése ezúttal Muriel (Famke Janssen) személyében vizualizálódik. 
Muriel a nagyon sötét boszi, humánosabb alakjában
Hőseink – minő drámai csavarintás – rájönnek, hogy a szüleik mégsem hagyták el őket, hanem anyuci fehér boszorkány volt, és csak megmentési szándékkal küldte őket az erdőbe apucival, bla bla bla... egy ragacsos klisé csomagot kapunk, ami csepeg a nyáltól. Én már tűkön ültem az unalomtól, mert vajon minő ravasz fordulat következhetett volna ezalatt a másfél óra alatt? Talán győz a rossz? Nem, erről szó sincs. Minden szépen heppi véget ér, kivéve talán szegény Minát (Phila Viitala), aki fehér boszorkány lévén hősi halált hal a sablonnak megfelelően. Szívünk szakad meg, megható búcsújától. Bár mondjuk én tényleg sajnáltam. A morc János nem engedhet érzelmeket kiülni arcára, édes a bosszú, motiválttá válik. Még jobban.  
Ne feledkezzünk meg a troll fickóról se, aki szolgálja és védi a csúf fekete boszikat, gyerekeket nyúldos lefele, de közben lelkifurdalt, nem jó ez így. Júliát is hősiesen megmenti, de csak azután, hogy végignézi, ahogy összeverik. Mért sietné el a dolgokat? Kivár, hátha marad még valami a nőciből.
Kukucs
Akkor támad a rosszfiúkra, mikor a vér után a meg-erőszak következne. Na nem... ezt már nem tudja elviselni a troll (szépnek aligha nevezhető) fiú. Rögvest közbelép és leteper mindenkit, a földbe gyalul, szó szerint. 
Tömören is összefoglalhatnám a lényeget, ami ennyit tesz: borzalom! És most kereshetném a szinonimákat. Szinkronosan néztem meg e műremeket, de szerintem angol nyelven sem jelentett volna nagy kihívást, ugyanis a gyenge poénok és az erőltetett szövegek gondolom ott sem robbantak valami extrémet. Nem volt túlontúl fantáziadús a forgatókönyvíró. Mint általában, most is a trükkökkel próbálták ellensúlyozni a gyengus tartalmat. Nem sikerült. Nálam legalábbis. Most olyan szívesen megérdeklődném Denisa és Belloq véleményét. ;)  (Vavyan Fable: A Halkirálynő sorozat)
Már a film elején rosszat sejtettem, mikor még az ifi verziójú Jánost és Júliát csodálhatjuk. A kislány még úgy ahogy megoldotta a színészkedés által támasztott követelményeket, a srác viszont eszméletlenül ripacsra vette a figurát. Talán ezért sem engedték szóhoz jutni, csak Kirsten Stewart szájtáti rácsodálkozását imitálta. Ez viszont mesterien ment neki. Szerencsére nem sokat rontotta tovább a színvonalat. Hamar felcseperedtek a gyermekek. 
Nem is rabolom tovább az időt magamtól, ennyi erről a moziról bőven elég is lesz. Azért megkukkantottam a stílust, hogyan filmkatalogizálják. Erre bukkantam: horror, akció, vígjáték. Rögtön három címkét is kapott. Hogy az elsőt minek, az rejtély számomra, ennyi erővel minden horror lehetne, amiben elfolydogál néhány liter vér.Vagy talán Famke boszi- dizájnja miatt? Ő nem rémisztő volt, hanem inkább nevetséges. Bugyuta, sablonos, klisés, és még sorolhatnám. Vígjáték? Na neeeeee, akkor inkább maradjunk a fantasy-akciónál. Talán. De vége! Végre. 


5 / 2
 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...