2013. július 17., szerda

VAVYAN FABLE: KYRA ELEISON


FÜLSZÖVEG:
„…Talán órák is tovatellettek, mire demilitarizáltam az atlétát. Minthogy a kérő szó mit sem ért, kénytelen voltam tettleg érvelni. Elvettem tőle a saját fegyverét, meg a találtat, de még a rojtosra rágott fogpiszkálót is kiszedtem a szája sarkából, mielőtt rádöbbent volna, hogy azzal is harcolhat. Időközben a mérkőző pasasok a medencében kötöttek ki, s a vádliig érő vízben pozdorjázták egymást, meg-megbotolva a fenéken elrejtett csövekben. A bejárat felől zsarumobilok közeledtek üvöltő szirénával, a másik irányból az óriáskerekes ember érkezett, homlokán redőkkel, kezében cipőmmel. Az eső, akárha az estémet siratná, dühödten rázendített, lila villámok cikáztak körülöttünk, pofonok dörögtek a szökőkútban, az égbolt üvöltött rá feleletül. A kollégák négyfelől robogtak a márvánnyal borított dísztérre, hogy közrefogják a medencét. A vijjogó kocsik kormányozhatatlanná váltak a síkos kövön. Előlük menekülvén a vízbe ugrottam, és megint elveszett a cipőm. Az egyik zsarumobil a pánikszerű fékezéstől két kerékre billent, és siklórepülésbe kezdett. Felém tartott, nőttön-nőtt.” 


Kyra Emett és Vis Major ott folytatják, ahol abbahagyták. És ez nekünk nagyon jóóóóó. Fogadott tesókám azt mondta, el is kezdi tüstént olvasni eme szériát, ha sikerül kellőképpen felkeltenem az érdeklődését. Nagyon igyekezni fogok, ahogy engem is ráigyekeztek az olvasásra. Pedig, hogy ódzkodtam tőle korábban. Totál feleslegesen. Szerintem ma már a Könnyű álmot is ledarálom. Megy ez nekem. 

Most nagyon kómás vagyok, az ihlet is pang, és sokkal korábban kellett volna megírnom ezt az értekezést. Állandóan csúszkálok a magam támasztotta határidőkkel. Jajjj, és a Csontfuvolát is nyomatom ezerrel. Ilyen tempóval holnapra meg is lesz. Mert nagyon jó!!! De milyen is lenne ;)


A Vis Major második felvonása tökéletesen illeszkedik az elsőhöz, mind színvonal, mind történet tekintetében. Kyra és az amúgy Adrian névre (nem)hallgató Vis Major közt dúl a még kicsit mindig bizonytalan láv.   Várhatatlan csoda esett velünk. Se kértük, se kerestük, de megtaláltuk egymást. A te boldogságodra már ittunk, télvízkor. Most pezsgőzzünk közös örömünkre. Csak azt ne mondjuk soha, hogy soha és örökké.E.T. vagy HáKá (Hidrokefál - azaz vízfejű) ugyanolyan unszimpi, Blick nem szokott le a viccmesélésről, hőseink továbbra is mérgezik magukat kedvenc káros szenvedélyükkel. Egy pont Denisának, ő már elhajította a spanglit. A tetoválások szépen gyűlnek a támadott felületre, mondjuk Kyrának most csak egy, a combjára. A pedofilok, perverzek, degeneráltak, szocio, pszicho és mindenféle paták nyüzsögnek Fertő City szerte. Az eső szakad, Kyra kommentál: „Öklendetes világ roskadozott a szélvédőn túl. Az iszapszín égbolt villámcikkanásoktól fel-fellilulóan, roggyantan lógott; randa hangulatomat bizonytalanul morgó mennydörgés komorította tovább.” Kiönt pár patak is, de a bűn csak nem szűnik, terjed a szubhumán, mintha osztódással szaporodna. Párosunk még mindig éjszaka cirkál a városban, és még mindig el tudják hitetni HáKá-val, hogy kitartóan utálják egymást, és még véletlenül sincs köztük semmi intimitás. Pedig ha tudná... 

Vis Major beköltözik új hajlékába, amit Kyra nézett ki neki. Békés növénydús-zug, gázos szomszéd nélkül. Megtudhatjuk továbbá, hogy Kyra kitűnően gördeszkázik, ezzel a járgánnyal is képes űzni a bűnt. Egy szextrémtől is ajánlatot kap, hogy ő lesz a következő akit likvidálni szándékozik. Elcsevegnek, de a lányt közben kitöri a frász. Vis Major gazdagabb lesz egy papagájjal (jákó) szegényebb egy feleséggel. Egy Nyúzó is előkerül, akinek perverz hobbija a tetoválás gyűjtés, persze más bőrén. Csoda, hogy néha besokallnak? Persze Kyra cinizmusa is a régi, ezt az idézetet muszáj ide biggyesztenem: A minap betértem egy könyvesboltba, hogy lássam a kulturális felhozatalt. Álltak a kötetek a stelázsikon, áttekinthetően, nézegettem őket. Három, értsd: három eladó köszöntött hangos szóval, s kánonban kérdezték: segíthetek? Tűnődésbe estem, hogy hát mégis, miként vehetném igénybe őket. A legszimpatikusabbhoz fordultam, és egy könyvre mutatva kértem, silabizálja ki a címét. Nézze meg, hány oldal. Miről szól? Szépek benne a betűk? Eléggé nagyok? A boltoson elúrhodott a rököny, hebegett, habogott, holott az imént még aktívan segíteni akart. Aggódni kezdtem, hogy elveszítheti élete értelmét, ezért megkértem, legyen oly szerfelett kedves, és mutasson nekem egy A betűt. Reszkető ujjal rábökött. Kedvében akartam járni, ezért hosszan örvendeztem az A-nak. Hogy az milyen finom, sikkes, kupolás betű! A pasas megorrolt rám, s azzal vádolt, hogy hülyét csináltam belőle. Én?! ” ;)
Ismét előtérbe kerül Fable természet szeretete, melyet Kyra által közvetít. Derina házában én is szívesen eléldegélnék. Nem volt nehéz magamat odaképzelni. Fantasztikus hely. Botanikai tudása előtt szintén fejet hajtok. Ez a könyv nem csak kikapcsolt, fel is töltött energiával. Éppúgy ahogy a Halkirálynő minden egyes epizódja. Az ezotéria is kezd belopakodni a sorok közé, kíváncsi leszek, ez hogyan befolyásolja a későbbiekben Kyrát. A megérzései eddig mindig igaznak bizonyultak.
Ha nekem is lenne egy műbejáróm, nem hagynám ki Line-t és Fertő City-t sem, de felkeresném az összes helyet, tájat, időt amit csak Meseanyó megálmodott nekünk. 

5 / 5

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...