2013. április 24., szerda

JASPER FFORDE: A JANE EYRE ESET

Fülszöveg:

Jasper Fforde regénye egy másik lehetséges és meglehetősen bizarr 20. század végi Angliába vezet el – olyan világba, ahol mindennapos az időutazás, kihalt állatfajok házilag klónozott példányai sétálgatnak a kertekben, virágzó feketepiacuk van a hamisított verseknek, és a művészeti irányzatok harcias hívei utcai csatákat vívnak egymással.
Ebben a világban él Thursday Next, a rettenthetetlen irodalmi mesterdetektívnő, aki élete legnagyobb kihívásával szembesül, mikor a zseniális bűnöző, Acheron Hades a hírnév és a busás váltságdíj reményében elrabolja Charlotte Brontë nagyszerű regényének hősnőjét, Jane Eyre-t…
Jasper Fforde nemzetközi sikerű könyvsorozatának e darabját a Harry Potter-sorozat fordítója, Tóth Tamás Boldizsár magyarításában ajánljuk a Kedves Olvasónak.

Jasper Fforde

Most már talán van egy kicsit több időm volt belemélyedni a korábban csak felszínesen érintett Jasper Fforde műbe, névlegesen, A Jane Eyre eset-be. 
A könyvtől első látásra kicsit megijedtem. A borító és a fülszöveg alapján azt már kikövetkeztettem, hogy nem épp hétköznapi történethez lesz szerencsém.Ígéretesnek tűnt nagyon a sztori.
Mikor azonban kezdett elmerülni a történelmi részletekben, a Krími háborúban résztvevő felek (orosz és angol) véget nem érő csatározásairól, a lelkesedésem pangani kezdett, de én nagyon kitartó és optimista vagyok. Milyen szerencse! Ugyanis elég sokat vesztettem volna, ha felelőtlenül félredobom a történetet. Onnantól már, hogy egy ismeretlen, és igen ősprofi „valaki” lenyúlja a Chuzzlewit kéziratát, amit a Gad’s Hill-beli Dickens múzeumban őriztek hét lakat alatt, már nem lankadt tovább a figyelmem. Sőt, kezdtem imádni ezt a kurtafurcsa világot, amit – nem mondom, hogy épp nekem találtak ki – de szívesen kipróbálnék.  Ebben az alternatív 20. századi Angliában biztosan nem kell aggódniuk az irodalomtanároknak amiatt, hogy az emberek keveset foglalkoznak a műélvezettel. Talán azt is mondhatnám, hogy kicsit át is estek a ló másik oldalára. Az utcákon nem coca-cola automatákkal találkozhatunk, hanem Will ládákkal, amik némi apróért monológokat adnak elő a nagy drámaíró életművéből. Valóban Shakespeare a műveinek szerzője? Már mozgalmak is alakulnak ennek a tézisnek a bizonyítására vagy éppen cáfolására. Ebben a bizarr világban él Thursday Next nyomozónő, aki I. fokozatú ügynök a Különleges Szolgálat KSZ-27-es alegységénél, az Irodalmi Detektívcsoport londoni részlegénél.(nemes egyszerűséggel csak Irodetnél).
Mikor kibetűztem főhősnőnk nevét, már tudtam, hogy nem fogom megbánni a könyv elolvasását. Az igen extrém névválasztást szűkszavúan csak emígy kommentálja: "Csütörtökön születtem, innen a keresztnevem. A bátyám hétfőn született, és őt Antonnak hívták – erről ennyit." Egyedül éldegél klónozott dodójával és egyéb belső lelki démonaival, néha összefut az időben ugráló apjával aki "hivatalosan sose létezett" mióta az Időörség törölte az összes adatát. Van itt kérem szépen minden, mint a búcsúban... még kicsit a vámpír és farkasember rajongók is örülhetnek, mert – bár nem a mű főtengelyén, de – előbukkannak eme fantasy lények is néhány vércsepp erejéig. Mért pont ők hiányoznának? Ám lényük eltörpül a zseniálisan gonosz géniusz, Acheron Hades-hez képest, aki maga is rejteget némi természetfelettit a génjeiben.
Ha már Hades-nál tartunk megjegyezném, számos beszélő névvel találkozhatunk a regény során, melyek előrevetítik az őket viselők jellemét is, úgy mint Lydia Letchup, a kíméletlen riporternő, Dr. Joyce Tick irodalom professzor stb. Sejthetjük, az az ember aki az alvilág istenének nevét viseli, nem egy babusgatósan romantikus alkat. Foglalkozását tekintve elit bűnöző, aki 74 hete vezeti a körözési listát, és még a legellenszenvesebb ember kategóriában is viszi a pálmát. Az irodalom iránt ő sem közömbös, sőt véresen komolyan gondolja azt. A szó legszorosabb értelmében. Ezt demonstrálandó, elhullat egy mellékszereplőt az eltulajdonított  Dickens műből. Hogy miért csinálja ezt?  a kérdést Mycoroft nagybácsi szájából röppen ki. A válasz pedig egyszerű: Hát a hírnévért, mi másért? Végül is sikerül kiprovokálnia, hogy mindenki rá figyeljen.
No de jön a könyv egy másik érdekessége.
Az irodalmi művek és a tényleges világ közötti határvonal eléggé képlékennyé válik, a valótlan valóssá, a valóság pedig hihetetlenné. A kis Csütörtöktől Mr. Rochester is dobott egy hátast a Jane Eyre hasábjain. Sőt a kontakt tovább folytatódott, Rochester is viszonozta a látogatást Londonban, és pofozta helyre az enyhén vérszegény Next kisasszonyt, egy balul sikerült akció után. Magyarázata egyiküknek sem volt a történtekre.
Thursday egy furcsa vízió tanácsára visszatér szülővárosába, Swindonba. Itt sem fog unatkozni, és mi sem.  
Next bácsikája, Mycroft egy – talán csak félőrült – tudós a korszellemhez passzoló találmányt eszközölt, a Műbejárót, emellett pedig ragokkal és toldalékokkal élő könyvmolylárvákat is tenyészt. Hát nem fantasztikus? A Műbejáró sokat sejtető nevéből rájöhetünk, hogy ennek segítségével ki-be sétálhat az ember könyvi közegből az eredetibe, és ez visszafelé is működik. Titokban persze nem maradhat az elkészült „nagy mű”. Lecsap rá Hades és a fegyveripar is, a Góliát Konszern. Hades a gyorsabb.
Hogy miért is az a mű címe, ami? Az ekörültájt körvonalazódik. Vajon mekkora csapás érné a világot, ha egy igazi, nagy volumenű főszereplő tűnne el az irodalom palettájáról? Mint például Jane Eyre.
Már a könyv – nem annyira, de még azért az – elején megtudhatjuk, hogy valami hibádzik a Jane Eyre végével. Ezt egy fiatalember juttatja kifejezésre a múzeumban. Tehát, miután "Jane elhúz Thornfield Hallból... összeáll azzal a nyálas John Riversszel, ... és elutaznak Indiába."
De hát ez van, nem lehet mit tenni ellene ... vagy mégis?
Thursday természetesen beletenyerel az eset közepébe, mikor Jane-nek nyoma veszik, mert lenyúlja őt Hades, közvetve. Next-et személyesen is érinti az ügy, mivel bácsikája fogságban van egy használaton kívüli szállodában, Polly nénikéje pedig Wordsworth táncoló tűzliliomai között, egy versben rekedt, Hades rosszvoltából.  (nem ő juttatta oda, csak ő nem engedi ki)
A sors úgy hozza, hogy Next újraírja – akarva akaratlan – a Jane Eyre sztoriját. Kénytelen, mivel ő már ugyanúgy a részesévé vált, ahogy Hades. Bennrekedtek az eredeti példány sorai között, ami nem ereszt. Csüti a mondásnak megfelelően cselekszik: a cél szentesíti az eszközt.  

Vajon ez az end már valóban hepi lesz? Olvasd el a könyvet, és minden kiderül. Bátran ajánlom, hisz remek szórakozás volt végig száguldani a regényen Next társaságában a 365-ös Speedsterrel, mely, mint a borító is mutatja, piros, zöld és kék színekben virít. Kalandra fel!!! Már kíváncsian várom a folytatást!


5 / 4,5
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...